Sziasztok Drágáim!
Szeptember 1-ig naponta 2x jelentkezek, ha nem jön közbe semmi. A történeteket előre írom. A 3. fejezet, átolvasásra vár, de holnap délben már fent is lesz. Tudom, hogy nem a legjobb a blogom, de csak most kezdtem el, így az írásban sem vagyok a legjobb!
Na de nem húzom tovább az időt ;)
Puszi,
Tori
2. fejezet: Új nap, új suli, új pasik
- Basszus elkéstem már az első nap! - visítottam. Amilyen hirtelen pattantam ki az ágyból, olyan gyorsan ültem is vissza, mert nagyon megszédültem. Pár perc múlva rohantam fogat mosni, sminkelni. A hajamat kivasaltam és a napi öltözékemnek egy rózsaszín pandás vékony pulcsit, aminek feltűrtem az ujját, egy oldalt masnis fekete cicanadrágot, és egy fekete Converse cipőt választottam. Felkaptam a táskámat, beledobáltam mindent ami mára kell, egy kis pénzt, egy almát és fél liter vizet. Lefutottam a lépcsőn, és a nappaliban Viktor iszogatott egy bögre kávét a kanapén ülve. Rám nézett és elmosolyodott.
- Látom jól szórakozol! Miért nem keltettél fel? - kérdeztem Viktort, ő pedig még szélesebb mosolyt erőltetett az arcára
- Olyan cukin aludtál - vigyorgott
- Hát köszi, én meg már az első nap elkések! Bevinnél a suliba?! - mordultam rá, azzal ki is léptem az ajtón. A hideg őszi szellő megcsapta az orromat, amitől összerezzentem egy kicsit. Nem sokkal később Viktor lépett ki a házból, kezében a kocsikulccsal. Kinyitotta előttem az ajtót(hmm, igazi úriember) és beültem az anyósülésre. Viktor beült a volán mögé, és elindultunk a 3 utcával arréb lévő Sweet Amoris gimnázium felé. Már majdnem megérkeztünk, amikor rezgett a telefonom. Matt írt egy SMS-t
Lilly hol vagy már? Csak azt ne mond hogy még alszol!
Nos, ő jobban szerette a Lilly nevet, mint a Torit, ezért Lilly-nek hív. Ahogy elolvastam már válaszoltam is neki
Most kanyarodunk be Viktorral a suli utcájába.
Amint elküldtem az SMS-t már oda is értünk a suliba. Matt kint várt az udvaron. 3. óra elejére értem be a suliba. Egy gyors öleléssel köszöntünk egymásnak.
- Gyorsan menj be a DÖK terembe! Ott még elcsípheted a DÖK elnököt, Nathanielt - ezzel be is fejezte a mondandóját, és rohant órára
- Nekem is hiányoztál! - kiabáltam utána, mire ő megállt egy terem előtt, visszanézett és kacsintott egyet, majd bement órára. Megkerestem a DÖK termet, de előtte még vagy 3 osztályba benyitottam. Biztos tök hülyének nézhetnek. Végül csak megtaláltam a DÖK-ös termet, ahol bent egy szőke hajú fiú állt nekem háttal egy parafa táblánál.
- Szia! Nathanielt keresem. Azt mondták hogy itt megtalálom - szerintem megijeszthettem a fiút, mert ugrott gy kicsit aztán felém fordult. Gyönyörű aranybarna szemével végigmért, azután megszólalt.
- Szia! Én vagyok Nathaniel. Biztos te vagy az új lány, Victoria Lilian Smith ugye?
- Ömm... csak Tori, de igen, én vagyok. Azt mondták keresselek, meg a beiratkozásommal kapcsolatban.
- Egy kicsit elkéstél nem? - vigyorgott - A beirtakozási lapjaid, és az igazolványkép megvan már csak a beiratkozási díj, 25$ kell - gyorsan perkáltam neki 25 dolcsit aztán elmondta hogy merre van a termem. Gyorsan eltelt az óra, így csak a 4. órában tudtam bemenni az új osztályomba. Ahogy beléptem, kicsit megdöbbentem. Idebent elszabadult a pokol! Sehol egy tanár, csak őrültködő tinik. Egy szőke hajú, fehér bőrű srác a padokon ugrálva táncolt, egy szinesbőrű fekete hajú sráccal, aki nyilván kosaras lehetett, mivel egy fehér térdig érő nadrág, és egy 05-ös piros trikó volt rajra, ami gondolom 1-2 számmal kisebb volt az eredeti mérténél. Ezt onnan feltételezem, hogy átlátszódott a jól kidolgozott izmos teste, és a kockái is nagyon jól látszottak. Eszméletlenül jól néz ki a srác, de nem az esetem. Egy hosszú, göndör, szőke hajú cicababa kinézetű lány röhögve videózta őket. Egy fekete hajú, kék szemű fiú, a tanári székben ült, az asztalra feltett lábbal, és valami videójátékot nyomott, miközben egy kék hajú, lila szemű fiú próbálta elvenni tőle. Gondolom testvérek lehettek, mivel ugyan úgy néznek ki. A táncoló fiúk, minden padot végigugráltak, kivéve egyet. Ott a vörös hajú rosszfiú hintázott a székével, közben zenét hallgatott. Mellette egy fehér hajú, felemás szemszínű srác ült, és írt valamit. A gondolataimból, egy szintén fehér hajú lány szakított ki. Szép, hosszú, majdnem combig érő haja teljesen ki volt vasalva. Odarohan elém és beszélni kezdett
- Szia! Én Rosalya vagyok. Te meg gondolom az új lán Victoria igaz? - kérdezte izgatottan
- Ömm, csak Tori, de én vagyok - válaszoltam. A szőke cicababa meglátott, majd a vidám arcát, az undorodó stílus vette át. Maga előtt összefonta a karját és lenézően méregetett, majd betoppant az igazgatónő. Amint meglátta mi történt. egy kicsit begurult, és ordítani kezdett.
- DAKOTA AZONNAL SZÁLLJON LE A PADOKRÓL!!! - majdnem megsüketültem, ugyanis a diri pont a fülembe ordított
- De hát igazgatónő! Ő kényszerített! - mutogatott(mint később megtudtam) Dakota a kosaras fiú felé, aki a szekrény tetején üldögélt(ez hogy került oda?)
- DAJAN, DAKOTA! AZONNAL SZÁLJATOK LE MINDKETTEN VAGY AZ EGÉSZ SULIT TI FOGJÁTOK KITAKARÍTANI! - najó, nekem végem. Mi a francért kell ennek a nyanyának a fülembe ordítania??! Becsöngettek, és mindenki leült a helyére. A fehér hajú fiú elment Vöröske mellől. Hmmm... Vöröske, ez nem is lenne rossz becenév! Muhahahaha! Mostmár így fogom hívni, mert tegnap nem mondta meg a nevét! Az igazgatónő maga mellé állított, hogy bemutasson az osztálynak.
- Ön ugyebár Victoria Lilian Smith? - nem javítottam ki a nevemet, mert hallottam milyen hangon képes beszélni, ha azt egyáltalán beszédnek lehet nevezni, így csak egyetértően bólintottam - Nos ez lenne az új osztálya. Üljön le valahova - mondta, majd elindultam hátra felé. Útközben megláttam Matt-et, aki elmélyülten cseveg, a kék hajú fiúval, ezért Vöri mellé ültem, mert csak ott volt szabad hely. Na jó, még volt a cicababa mellett is, de nem szívesen ülnék oda, így hát leültem Vöröske mellé. Annyira elveszett a zenében, hogy észre sem vette, hogy leültem mellé. Elővettem a füzetemet, és elkezdtem rajzolgatni. Csak akkor vett észre amikor véletlen(khm... persze) odagurult elé a radírom. Rámnézett, halványan elmosolyodott, majd a radíromat kezdte forgatni a kezében, miután megszólalt.
- Szóval Lilian, mi? - szólt, majd választ sem várva visszadugta a fülesét, és végignézett rajtam. A tekintete elidőzött egy kicsit a mellemen, és a combomon. Tipikus "Perverz bunkó vagy remélem tudod" pillantást vetettem felé, amit gondolom meg is értett, mert a mosoly eltűnt az arcáról.
- Én a helyedben vigyáznék magamra - dünnyögte úgy, hogy én is éppen csak hogy hallottam. Most gondolom meg kellett volna hogy ijedjek, de nem tettem. Pont tőle féljek, amikor már nála keményebbeket is elvertem? Chh... álmában. Folytattam a rajzolgatást, de mikor kicsöngettek, villám sebességgel indultam meg a szekrényem felé. Éppen végeztem a pakolással, amikor nyávogós kuncogást hallottam magam mögül. A kis szöszi és a barátnői álltak mögöttem. Oda sem pillantottam, de már tudtam, hogy ki az. Kilóméterekről megérzem, ha ribancok közelednek felém, és ez most sem volt másképp. Az erős, büdös parfümje piszkálta az orromat. Becsaptam a szekrényemet, majd indultam volna, amikor a mellkasomon kezeket éreztem. Hátráltam pár lépés, majd oldalra fordultam és egyenesen a szöszi szemébe néztem. Megragadtam a csuklóját és lerántottam magamról a kezét.
- Ne fogdoss nem vagyok leszbikus, Szöszi - mordultam rájuk
- Szöszi?! - kérdezte kicsit idegesen
- Igen, mivel még nem mutatkoztál be, így kénytelen vagyok téged Szöszinek hívni - mondtam, mire vörös lett a dühtől. Egy önelégült mosoly kíséretében a mellkasom elé fontam a kezemet és nekidőltem a szekrényemnek.
- Szóval... A neved?
- A nevem Amber. Ő itt Li - mutatott a japán lányra - ő pedig Charlotte - most nem mutogatott, de le tudtam szűrni a nevekből, hogy Charlotte a barna-zöld lány.
- Jobb lesz ha vigyázol magadra Pinky! Különben nagyon megjárod! - fenyegetőzött, majd választ sem várva lelépett... Volna ha nem szólok be neki
- Úúú, most igazán megijedtem..... Szöszi! - szóltam gúnyosan, mire Amber megfordult, és elindult felém. Nem igazán ijedtem meg tőle úgyhogy még mindig önelégült vigyorral az arcomom, méregettem a felém tartó lányt
- Ha még egyszer Szöszinek mersz hívni, akkor... - kezdte, de valaki félbeszakította
- Akkor?! - elnéztem Amber válla felett, és megláttam Nathanielt
- Most nem verlek meg, mert új vagy, de jobb ha vigyázol magadra Pinky - fenyegetőzött Amber, de csak én hallottam
- A nevem még mindig Tori. Érted? Vagy betűzzem? T o r i. Így már eljutott a pici agyacskádig Szöszi?
Már éppen ment volna el de amint meghallota visszaindult, és pofonra emelte a kezét. Szerencsére Nathaniel reflexei jók, és elkapta Ambert, én meg meglepetésemre a számra csaptam.
Kicsöngettek a suliból, és én rohantam a kocsi felé, ahol Viktor már várt. Hazafele elmeséltem volna neki mindent a napomról, de közbejött valami.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése